Utolsó teljes napunk a táborban. Tegnap mr. Gold elmondta, hogy mára nincs semmi terv ezért azt csinálunk amit akarunk. Reggeli után egyből lementem a patakhoz. Nem tudom miért de nekem nagyon tetszik ez a hely. Olyan varázsletos az egész hely. Motoszkálást hallottam az egyik nagyobb kő felől. Úgy döntöttem odamegyek és megnézem. Amit megláttam attól még én is lesokkolódtam. Egy kisfiú sírt. Nem tudom mi történhetett de nagyon meg volt rémülve. Legugoltam hozzá, de minél közelebb kerültem hozzá annál jobban bújt a kőhöz. Akkor eszembe jutott hogy van nálam egy csoki. Mikor elővettem a kisfiú érdeklődve nézte mit csinálok. KIbontottam és felé nyújtottam. Félénken közelebb mászott hozzám és elvette a csokit. Olyan jóízűen ette mint akit éheztetnek. Bár ki tudja mióta van az erdőben. Annyira elvoltam foglalva azzal hogy nézem, hogy észre sem vettem hogy hozzám szólt.
-Köszönöm.-nézett rám.
-Mi?
-Csak annyit mondtam, hogy köszönöm.- Annyira cukin mondta.
-Nagyon szívesen.- mosolyogtam rá.- De te, hogyan kerülsz az erdőbe?
-Anyukám hozott.
-És hol van az anyukád?
-Nem tudom. 2 napja hozott ki és azt mondta mikor elment, hogy nemsokára visszajön. Adott egy dobozt és azt mondta, hogyha találkozok valakivel akkor annak adjam oda.-És átnyújtott egy dobozt.
-Értem. És téged, hogyan hívnak?
-Denny Walker vagyok, 11 éves.
-Rendben Denny, én Kizzy vagyok. Gyere elviszlek elviszlek magunkhoz. Ott megfürödhetsz és kapsz tiszta ruhákat.
A kis Denny mellém állt, megfogta a kezem és már indultunk is. Én persze hoztam magammal a kis dobozt. Egy kicsit sétáltunk és már a táborhoz is értünk. Mikor mentünk a faházhoz, Zsolti pont akkor jött ki.
-Hé, Kizz! Délelött felszívódtál. Hol voltál?- Kiabálta miközben jött felénk. Dennyt úgy megijesztette, hogy a hátam mögé bújt.
-Ne ordibálj mer megijeszted!-szóltam Zsoltira.Ekkor lenézett és meglátta a hátam mögül kukucskáló kisfiút.
-Hát szi a te ki vagy?- Gugolt le hozzá mosolyogva az osztálytársam. Denny még jobban megilyedt és teljesen elbújt.
-Figyu ne szólj a többieknek arról, hogy itt van ameddig nem intéztem el pár dolgot.
-Rendben.-és már el is ment a tó felé a többiekhez. Mi a kicsivel bementünk a faházba. Bementünk a fürdőbe. Engedtem neki fürdővizet. Ameddig ő elment fürdeni én elővettem a dobozt. Mikor kinyitottam a tetején volt egy boríték és egy levél, alatta pedig ruhák. Legalább a ruha ügy megven oldva. Először a levelet a kezembe vettem és elkezdtem olvasni.
Kedves idegen!
Elárulom az okát, hogy miért találtad meg a fiamat az erdőben.
Nemrég a főnököm áthelyezett egy másik országba dolgozni.
Sajnálatos módon a munkám nem egy biztonságos dolog.
A kis Dennyt pedig nem akarom veszélyeknek kitenni. Nincs
nagy esély arra, hogy ezt a dolgot túl fogom élni. Denny apukája
pedig már a gyermeke születése elött meghalt. Arra kérlek drága
idegen, hogy vigyázz az én kicsikémre. Ne hagyd hogy valami
baja legyen. A borítékba raktam 500.000 ft-ot cserébe, hogy vigyázol
a fiamra.
Ezt nagyon szépen megköszönném neked.
üdv.:szerető anyuka
Mire az üzenet végére értem már könnyes lett a szemem. Félretettem a levelet, mert hallottam, hogy a kis Denny jön ki. Igazam lett mert pár másodperc múlva megjelent egyszál törülközőben. Odadtam neki a ruhhákat amiket még anyukája csomagolt. Miután felöltözött odajött mellém az ágyba és már el is aludt. Bár ezen nem csodálkozom, kemény napjai lehettek.
Denny Walker:
Denny Walker:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése