fontos

Sajnálom hogy régóta nincs rész csak a suliban akadt egy két gond. És mint látjátok ez sem új rész és sajnálattal közlöm, hogy még nem is lesz Novemberben. Nem azt mondom hogy soha többet nem lesz rész mert lesz csak kell egy kicsi idő előredolgozni. December 1. jén ígérem hozok új részt és újra fojamatosan lesznek részek.

üdv:Nina

5. 2/1.

Augusztus 22. péntek

Utolsó nap. Ma megyünk haza a táborból.
Reggel a házból én keltem fel legelőször. Kinéztem a faházból és még senki sincs sehol. Elővettem a telefonomat és megnéztem mennyi az idő. 5 óra, remek még van 3 órám ébresztőig. Változatos gondolkodási menetemnek megfelelően úgy döntöttem elmegyek egyet sétálni a tóparton. Furcsa mennyi minden történt ez alatt a tábor alatt.Megtetszett egy fiú, lett sok új barátom a testvéreimmel még közelebb kerültünk egymáshoz és ami a legfurább és a legjobb egyben lett egy új testvérem.
Elmélkedésemből egy kéz zökkentett ki. Fel se tűnt, hogy közben megálltam. Durva.
-Kizzy... Kizzy... KIZZYYYYY!-nagyon megijedtem mert közben elmerengtem azon, hogy mennyire elmerengtem? Na jó ez elég fura. Na de mindegy.
-Mi? Persze.-ez nem tudom honnan jött. Szerintem csak rutinból.
-Mi persze?-kérdezte megijesztőm aki nem más mint Olivér.
-Bocsi nem figyeltem. Amúgy mennyi az idő?
-6 óra. Amúgy hogy hogy ilyen korán fenn vagy?- hát ezt én is kérdezhetném....
-Nem tudtam aludni. Te?
-Minden reggel ilyenkor kelek.-majd lazán megrántotta a vállát. Csak most néztem rajta jobban végig és eszméletlenül jól nézett ki mint mindig. Gyomromban a lepkék életre keltek.
-És miért ácsorogsz itt egymagadban?-mosolygott rám.
-Nem vagyok egyedül. te is itt vagy- mosolyogtam rá most én.
-Tudod, hogy nem úgy értettem-nevette el magát.
-Oké. Cak unatkoztam és elindultam sézálni. Viszont nem tudom mikor álltam meg, arra nem emlékszem.
-Akkor veled tarthatok ebben a nagyszerű reggeli sétában?- mosolygott rám. Awww az a mosoly. Oké mostmár le kell állnom. De akkor is awww. Oké lenyugodtam. Nyugot vagyok, teljesen nyugodt. 
-Persze jöhetsz.-mosolyogtam én is rá.
Kb. fél órát sétálgattunk. Minden jelentéktelen kis apróságot kibeszéltünk. És beszéltünk Dennyről is. Mire vissza értönk a táborba, azt láttuk hogy Denny kint ül a tó mellett, és néz ki a fejéből. Mondtam Olinak is, hogy jöjjön oda. Mikor odaértünk sem vett minket észre ezért gyengén megfogtam a vállát, hogy tudja nincs egyedül. Mikor megfordult kicsit meglepődött, de nem ijedt meg. Odafordult Olihoz is és miután megnézte, visszafordult hozzám könnyes szemekkel. Nem tudom mi történhetettet. Talán megiedt Olivértől? Ezen nem volt sok időm gondolkodni mert sírva, átszelte kettőnk közt a távolságot és átölelt. Én is megöleltem, majd az ölembe tettem és leültem vele a partra. Sírt, sírt és sírt mikor hirtelen megszólalt:
-Hiányzik anya.
Amikor ezt meghallotta a mögöttem ácsorgó Olivér is,-mert nem ment el- odajött hozzánk és ő is átölelte Dennt. A kissrác belekapaszkodott Oliba is és úgy sírt tovább.
Én is tudom mien elveszíteni az anyukámat. Amikor ez az emlék hirtelen felugrott, szorosabban öleltem a kissrácot és egy könnycsepp az én szememet is elhagyta. Oli hirtelen rám kapta a fejét. Én csak nemlegesen megráztam, hogy most nem mesélem el. Megértően bólintott és tovább ölelte a kissrácot. Nem tudom mennyi időt töltöttünk ott mire naggyából megnyugodott Denny. Mikor mér csak szipogást hallottunk, felkaptam a kezeim közé és elindultam vele a faház felé, persze Olivér is követett. Halkan benyittottunk, hogy ne keltsük fel a még alvó ikreimet, de fölöslegesen mert már fent voltak és beszélgettek. Egy gyors köszönés után leültünk az ágyra Dennyvel és a még meglévő szipogását próbáltuk enyhíteni. Beküldtük a fürdőbe Dennyit, hogy mossa meg az arcát, addig elmeséltük a többieknek, hogy mi történt. Ryannak is elhagyta 1-2 könny a szemét, Lucason is látszott, hogy eszébe jutott de ő nem engedett ki könnycseppeket. Elmondtuk Olivérnek, hogy a mi anyukánk meghalt, mert láttuk az arcán az értetlenséget. Amikor elmondtuk bocsánatot kért, ekkor Danny is kijött a fürdőből. Megnéztük az órát és már 8 órát mutatott. Gyorsan elmentünk reggelizni, ott beszélgettünk a többiekkel is. Danny is jött és már nem félt annyira mint tegnep. Ez jó, asszem azt jelenti, hogy kezd újra megbízni az emberekben. 



fejek mikor anya halála eszünkbe jutott:

Lucas:

Ryan:

Kizzy:

 

4. 2/2

Augusztus 21. csütörtök

A kis Dennyt néztem ahogy alszik mikor kopogtak. Odamentem az ajtóhoz és kinyitottam. Luke állt az ajtóban.
-Szia. Minden rendben? Délelött eltűntél.
-Igen, minden rendben. A pataknál voltam. Gyere be mutatni akarok valamit.
Odavezettem az ágyhoz amin a nemrég talált kisfiú aludt.
-Ő kicsoda?-nézett rám értetlenül bátyám.
-Ő Denny Walker. Délelőtt találtam rá az erdőben. Már 2 napja ott bojongott. Anyukája hagyta az erdőben. Egy üzenetet is hagyott.- odanyújtottam neki az üzenetet, ő pedig figyelmesen elkezdte olvasni.
-Ez most komoly? Ő egy kisfiú nem egy rongybaba!-akadt ki teljesen.
-Halkabban még felkelted!-szóltam rá.
-Ja, bocsi. Mi lesz vele? Itt nem hagyhatjuk.
-Ezt én is tudom. Én arra gondoltam hazavihetnénk és örökbefogadhatnánk.-mondtam el mire gondolok.
-Oké, de erről talán szólni kéne mr.Goldnak és Apának is.-bátyámnak teljesen igaza van, mert még egyiküknek sem szóltam.
-Figyelj tudsz beszélni Gold tanárúrral? Én nem akaram egyedülhagyni.-néztem rá kiskutyaszemekkel.
-Rendben.-és ezzel kiment a faházból. Egy olyan fél óra után Luke Gold tanárúrral tért vissza. mr.Gold egyből elkezdett kérdezgetni, hogy hogyan történt ez az egész. Elmeséltem neki az elejétől a végéig. Azt akarta, hogy nála legyen Denny de elmondtam neki, hogy csak tőlem nem fél, így itt hagyta velem. Luke is úgy döntött, hogy inkább itt marad velem és nem megy vissza fürdeni. Ennek örültem. Beszélgettünk egy ideig és arra jutottunk, hogy el kellene mondani Ryannak is. Luke kiment behívni Ryant aki érdeklődve jött be mikor visszaértek. Neki is elmeséltük az egész történetet és ő is beleegyezett abba, hogy hozzánk költözzön. Közösen felhívtuk aput és beszéltünk vele. Arra jutottunk, hogy majd otthon megbeszéljük. Hát oké. Mirre ezzel végeztünk mozgolódást hallottunk az ágy felől. Denny ébredezett. Oda ültem mellé az ágyra. Mikor kinyitotta aszemeit még kicsit kómás volt, de mikor felfogta, hogy mennyien vagyunk egyből közelebb húzódott hozzám. Elmonndtam neki, hogy ők a testvéreim és nem kell tőlük félnie. Velük is elég jól összebarátkozott. Nekiálltunk beszélgetni. 
-Denny te mikor születtél?-kérdezte Ryan.
-2003. Augusztus 31.-Mondta már mosolyogva új testvérünk.
-Nocsak, akkor nemsokára születésnapod lesz.-Hát igen ilyen nagy felfedezései is csak a bátyámnak lehetnek. Den (Denny) nevetve futott oda Luke hoz és ugrott a hátára. Lukeot persze ez váratlanul érte ezért el is esett. Mi Ry-vel (Ryan) csak nevettünk. Elkezdtek bunyózni. Persze bátyánk vigyázott Den-re. Miután kijátszották magukat a gyerekek úgy döntöttünk, mivel még csak 6 óra elmegyünk egyet sétálni. Én persze vittem a fényképezőgépemet. Anélkül nem megyek sehova. Bár ezt már lehet rólam tudni. Na mindegy elmentünk sétálni. Ahogy sétáltun egy virágos ösvényre értünk. Elő is keptem a gépemet és elkezdtem képeket gyártani.

Kb. 1 óra sétálás után vissza mentünk a táborba. Mint kiderült Gold tanárúr beszámolt a többieknek a történtekről. Nem nagyon zaklattak mert tudták, hogy nagyon félős. Ezért az is meglett tervezve, hogy csak mi testvérek egy szobába legyünk.

4. 2/1

Augusztus 21. csütörtök 


Utolsó teljes napunk a táborban. Tegnap mr. Gold elmondta, hogy mára nincs semmi terv ezért azt csinálunk amit akarunk. Reggeli után egyből lementem a patakhoz. Nem tudom miért de nekem nagyon tetszik ez a hely. Olyan varázsletos az egész hely. Motoszkálást hallottam az egyik nagyobb kő felől. Úgy döntöttem odamegyek és megnézem. Amit megláttam attól még én is lesokkolódtam. Egy kisfiú sírt. Nem tudom mi történhetett de nagyon meg volt rémülve. Legugoltam hozzá, de minél közelebb kerültem hozzá annál jobban bújt a kőhöz. Akkor eszembe jutott hogy van nálam egy csoki. Mikor elővettem a kisfiú érdeklődve nézte mit csinálok. KIbontottam és felé nyújtottam. Félénken közelebb mászott hozzám és elvette a csokit. Olyan jóízűen ette mint akit éheztetnek. Bár ki tudja mióta van az erdőben. Annyira elvoltam foglalva azzal hogy nézem, hogy észre sem vettem hogy hozzám szólt.
-Köszönöm.-nézett rám.
-Mi?  
-Csak annyit mondtam, hogy köszönöm.- Annyira cukin mondta. 
-Nagyon szívesen.- mosolyogtam rá.- De te, hogyan kerülsz az erdőbe?
-Anyukám hozott. 
-És hol van az anyukád?
-Nem tudom. 2 napja hozott ki és azt mondta mikor elment, hogy nemsokára visszajön. Adott egy dobozt és azt mondta, hogyha találkozok valakivel akkor annak adjam oda.-És átnyújtott egy dobozt.
-Értem. És téged, hogyan hívnak? 
-Denny Walker vagyok, 11 éves.
-Rendben Denny, én Kizzy vagyok. Gyere elviszlek elviszlek magunkhoz. Ott megfürödhetsz és kapsz tiszta ruhákat.
A kis Denny mellém állt, megfogta a kezem és már indultunk is. Én persze hoztam magammal a kis dobozt. Egy kicsit sétáltunk és már a táborhoz is értünk. Mikor mentünk a faházhoz, Zsolti pont akkor jött ki. 
-Hé, Kizz! Délelött felszívódtál. Hol voltál?- Kiabálta miközben jött felénk. Dennyt úgy megijesztette, hogy a hátam mögé bújt. 
-Ne ordibálj mer megijeszted!-szóltam Zsoltira.Ekkor lenézett és meglátta a hátam mögül kukucskáló kisfiút. 
-Hát szi a te ki vagy?- Gugolt le hozzá mosolyogva az osztálytársam. Denny még jobban megilyedt és teljesen elbújt.
-Figyu ne szólj a többieknek arról, hogy itt van ameddig nem intéztem el pár dolgot. 
-Rendben.-és már el is ment a tó felé a többiekhez.  Mi a kicsivel bementünk a faházba. Bementünk  a fürdőbe. Engedtem neki fürdővizet. Ameddig ő elment fürdeni én elővettem a dobozt. Mikor kinyitottam a tetején volt egy boríték és egy levél, alatta pedig ruhák. Legalább a ruha ügy megven oldva. Először a levelet a kezembe vettem és elkezdtem olvasni. 

Kedves idegen! 

Elárulom az okát, hogy miért találtad meg a fiamat az erdőben. 

Nemrég a főnököm áthelyezett egy másik országba dolgozni. 

Sajnálatos módon a munkám nem egy biztonságos dolog.

A kis Dennyt pedig nem akarom veszélyeknek kitenni. Nincs

nagy esély arra, hogy ezt a dolgot túl fogom élni. Denny apukája 

pedig már a gyermeke születése elött meghalt.  Arra kérlek drága

idegen, hogy  vigyázz az én kicsikémre. Ne hagyd hogy valami

baja legyen. A borítékba raktam 500.000 ft-ot cserébe, hogy vigyázol

a fiamra.

Ezt nagyon szépen megköszönném neked. 

üdv.:szerető anyuka

  

Mire az üzenet végére értem már könnyes lett a szemem. Félretettem a levelet, mert hallottam, hogy a kis Denny jön ki. Igazam lett mert pár másodperc múlva megjelent egyszál törülközőben. Odadtam neki a ruhhákat amiket még anyukája csomagolt. Miután felöltözött odajött mellém az ágyba és már el is aludt. Bár ezen nem csodálkozom, kemény napjai lehettek.



Denny Walker: 

3.

Augusztus 20. szerda

Új nap. Új élmények. Reggel mikor felkeltem hatalmas hangzavar volt.A telefonom fél 8-at mutatott. Nem hiszem el hogy ilyenkor már mindenki fent van! Na már most érdekesen indul a nap. Gyors felöltöztem és kimentem. A gerlepár a kezüket összekulcsolva állt a többiek között. Megindultam a kiscsapat felé. Mikor odaértem gratuláltam Marcinak és Emmának, hogy azért mégse legyek bunkó. A párbeszéd arról szólt, hogy mindenki kipróbálta kitalálni, hogy mit fogunk csinálni ma. Voltak eléggé elmebeteg ötletek is. Nem tudom pl. kinek jutott az eszébe a szánkózás, de inkább nem szólok semmit. 8 órakor Gold tanárúr is. Gyorsan összekonferálta a csapatot és már bele is kezdett a program egyeztetésbe. 
-Ma gyerekek tájékozódási verseny lesz.- Ez most komoly? Nem volt elég a tegnap?- 4 db. csapatot alakítottam.:
1. Emma, Abi, Réka és Luca.  
2. OLi, Marci, Peti és Zsolti.
3. Viko, Tomi, Bálint és Bence.
4. Ikrek
Remélem mindenkinek érthető kivel van. 10 órakor itt találkozunk, hogy fél 11 kor el tudjunk indulni mert nem értek vissza sötétedés elött. Most lehet menni reggelizni és még lesz egy bő 1 órátok indulásig. 
MIkor befejezte a tanárúr a mondandót mindenki megindult az ebédlő fele. Elfoglaltuk a helyünket és nekiálltunk elfogyasztani a kakaós csigákat. Igaza volt Goldnak mert mire elfogyott 9 óra lett. 
-Hé lányok nem jöttök egyet csobbanni mielőtt indulunk? nézett be a Lucával és Rékával közös házunkba Bálint. A lányokkal összenéztünk és rábólintottunk. Gyors átöltöztünk és már mentünk is ki. Most nem feküdtem le napozni, hanem egyből a vízbe rohantam. A fiúkra a frászt hoztam a hirtelen érkezésemmel. Eléggé érdekes fejet vágtak ezért a röhögőrcs is elfogott. Miután befejeztem a röhögést nekiálltunk egymást fröcskölni, mint az igazi érett gimnazisták. Hát igen mi ilyenek vagyunk. Fél 10 kor már szálltunk ki a vízből, hogy 10 re elkészüljünk és megszáradjunk. Szokásunkhoz híven kicsit késöbb mint 10-re értünk oda.
-Köszönöm hogy Luca, Réka és Kizzy is csatlakozik hozzánk. Szóval ott tartottam, hogy kaptok egy térképet és hideg élelem csomagot amit magatokkal visztek. Nem bonyolult úgyhogy sötétedés elött vissza lehet érni. Jó szórakozást kívánok. 
KIosztották a térképeket és ellehetett indulni. Ami nehezítés, hogy minden csapatnak másmerre kell mennie. Luke átvette a térképet és az élelmet és már indultunk is. Nincs túl nagy tehetségünk a tájékozódásban sajnos. Valahogy minden egyformának tűnik. Mit is vártam, hisz egy erdőben vagyunk.
-Hogy vagy?- kérdeztem Ryant. 
-Hát, nehéz őket együtt látni, de el kell fogadnom, hogy van nálam szebb és jobb neki.-szomorodott el.
-Miket beszélsz? Nem jobb nálad semmivel.-próbáltam feldobni.
-Dehogynem! Ha nem lenne engem választott volna és nem őt.
-Úgysem tart örökké ez a kapcsolat hiszen még fiatalok egy nagyon komoly kapcsolathoz. 
-Talán igazad van.-nézett rám szomorúan.
-Biztosan igaza van, ha vársz akkor bisztosan felfigyel majd rád. Ha meg nem, nem is éri meg vele foglalkozni.-szólt közbe az eddig mellettünk csendben haladó bátyánk.
Nem tudom miért nem mondta ezt elöbb. Talán gondolkozik az ilyeneken? Vagy csak megvárja ameddig én megpróbálom feldobni és akkor majd őjön és bumm lecsap és egyből felvidítja. Lassan már egyből őt fogom hívni bármi baj van és én inkább meg sem szólalok.
Ryan csak rámosolyog Luke-ra. Ez az egész nagyon aranyos lenne ha közben Ryan előre fele is nézne, mert, hogy ennek a következménye az lett, hogy nekiment egy fának. Most komolyan. Hogy lehet valaki ilyen szerencsétlen? Lucas-sal egyből elkezdtünk nevetni még Ryan csak meglepetten nézett előre. Mikor feleszmélt ő is elkezdett nevetni. MIkor ezt abba hagytuk tovább indultunk. Innentől kezdve már csak beszéltünk, beszéltünk és beszéltünk. Dél körül kiértünk az erdőből és a tópartra érkeztünk.  Gyorsan megebédeltünk a kapott szendvicsekből. Nálam elmaradhatatlan dolog, hogy a kamerámat magammal hozzam ezért csináltam is pár képet.

(Ne nézzétek hogy naplemente van. Jobbat nem találtam. Sorry)

A fotókészítés után, Luke felkapta Ryant és beszaladt vele a vízbe. Én meg olyan jót nevettem rajtuk. De amikor Luke elkezdett felém közeledni egyből kapcsoltam és elkezdtem szaladni. Sajnos Luke gyorsabb nálam úgyhogy utolért és engem is bedobott a vízbe. Legalább pancsoltunk is egyet. De ez se tartott tovább fél óránál, mert elkellet indulnunk visszafelé ha nem akarunk a szabadban éjszakázni. Mint kiderült nem is voltunk olyan messze a tábortól. Egy 4 óra séta után vissza is értünk. Mivel végig a tó mellett mentünk néha megálltunk pancsolni. Amin nem lepődtem meg, az az, hogy mi lettünk az utolsók akik beértek. De a többiek viszont eléggé meglepődtek, hogy mi csuron vizesek vagyunk. Rá is kérdeztek mi történt mi meg szépen elmeséltük, de persze a lelkizést kihagytuk a történetből. És most éppen az átöltözésnél tartunk. Mára ennyi. Majd még írok.

Visszatértem!

Sziasztok!
Most sem a laptopról írok hanem a gépünkről. Kivételesen ide jutottam mert beteg vagyok. :( 
Na mind1 a lényeg az, hogy tudok hozni új részt. Ha ma még nem is holnapra biztosan lesz. 

Köszönöm hogy kitartottatok mellettem:Norina

FONTOS

Sziaszok. Sajnálom, hogy nem hoztam részt. Sajnos otthon elromlott a laptop és nem tudok írni. Most is az unokatesómtól írok. De ígérem amint tudok hozok új részt. Sajnálom. 

Üdv.: Nina

2. 2/2

Augusztus 19. kedd

Megérkeztünk a start ponthoz. Mikor minden el lett intézve, Gold beült a kocsiba  mi meg elindultunk. Luca éppen a térképet tanulmányozta, mikor hirtelen jött egy nagyobb széllöket és a térképünk valahova elszállt. Na ennyit a visszatalálásról.
-Most mi lesz?
-Nem tudom. Induljunk el valamerre és majdcsak kilyukadunk valahol.-Adtam egy tanácsot. Elindultunk az erdőben valamerre. Már egy ideje sétáltunk mikor megláttam valamit a földön.
-Lucaaaa!! Ott egy kígyó!!
-Nyugi az csak egy sikló ártalmatlan.-Próbált nyugtatni.-Mennyünk mert holnapra sem érünk vissza. 
-Én innen egy lépést sem mozdulok még az ott van.- mutattam közben a hatalmas fenevadra.
-Jajj te lány egyszerűen hihetetlen vagy.
Fogta magát és csak úgy felkapott a kezei közé és átvitt a veszélyzónán. Nem is tudtam, hogy ilyen erős. Mikor átértünk letett és mentünk tovább. Mikor sétáltunk rátaláltunk egy patakra.
-Ilyen nincs.-szitkozódott-Nekünk egy szaros tóhoz kell eljutnunk, de mi egy pataknál vagyunk.
-Nyugi. Ha elkezdünk menni a patak mellet, remélhetőleg a tónál kötünk ki.
Lucának több se kellet elkezdett sétálni a patak mellet magával húzva engem is. Ezzal az egésszel nem lett volna semmi gond, ha nem a folyásiránynak ellentétes irányba kezdünk el sétálni.
-Luca, már nem azért de rossz irányba megyünk.-erre megtorpan.
-Ezt te honnan veszed?
-Tudod a másik irányba folyik a víz és arra az oldalára fog a tóba is érkezni.
Partnerem felnevetett és elkezdett a másik irányba menni. Nagy nehezen elértünk a tóhoz. De még egy gond felmerült. Nem a mi tavunkhoz értünk. Elkezdtünk visszafele menni mikor egy hídhoz értünk. Leültünk pihenni mert már nagyon elfáradtunk. Nem is tudom mióta sétálunk, de már 5 órája biztosan. Én megéheztem. Levettem a vállamról a táskát és kivettem belőle egy csomag csipszet. Luca is velem tartott és együtt fogyasztottuk el. Miközben ültünk arra lettünk figyelmesek, hogy valami mozog mögöttünk. Mikor megfordultam pont akkor lépett a látótávolságomba Ryan???? Ez meg mit keres itt? Annyira nem is izgat a lényeg az, hogy megtalált minket.
-Ryaaaaaaaan!-Futottunk felé és jó szorosan megöleltük.
-Hogy találtál ránk??-kérdeztem.
-Ömmm... Én nem titeket kerestelek csak kijöttem a patakhoz ahol reggel voltunk.
Most néztem csak körbe. És télleg. Itt vagyunk a pataknál ahol reggel beszélgettem a testvéreimmel. Amilyen gyorsan csak tudtunk mentünk vissza a táborba. Amikor visszaértünk megdicsért minket a tanár, hogy milyen gyorsan visszaértünk. Viszont engem egy dolog nagyon nem hagyott nyugodni. Ryan miért volt a pataknál?? Csak úgy biztosan nem ment oda. Annyira már ismerem. Ideje egy kicsit beszélgetni. Amint elengedett minket Gold már futottam is Ryant megkeresni. Meg is találtam. Bent ült a faházban.
-Ryan.-Kicsit megilyeszthettem mert lefordult az ágyról.- Minden rendben?
Nem nagyon akart válaszolni inkább csak még jobban elfordult.
-Ryan! Kérlek válaszolj.- mire kimondtam ezt a pár szót, már ott ültem mellette az ágyon. Megfordult és akkor láttam, hogy a szemei tiszta vörösek. Nagy nehezen rávette magát és elkezdett mesélni.
-Nem, Kizz nincs semmi sem rendben. Marci....-És itt elkezdtek újból fojni a könnyei.-ö...összejött Emmával.-És ekkor a vállamra borult és úgy sírt tovább. Vígasztaltam, de nem nagyon akart megnyugodni. Csak annyitt hallottam hogykopogtak. Mikor odafordultam már láttam is a bátyám fejét. Bejött ő is a kisházba. Neki is elmeséltük mi bántja Ryant.
-Figyelj Ryan, ilenkor a legrosszabb dolog amit tehetsz ha sírsz. Hidd el sokkal jobban fog féjni neki ha boldognak lát.- mondott neki bölcs szavakat a bátyám.-Emlékeztek még erre?-és benyúlt a zsebébe majd elővette a kulcstartóját. Rá volt akasztva a kis csokisfánk. Az a csokifánk jelentette azt, hogy mi 3-an nem csak ikertesók vagyunk hanem legjobb barátok is egyszerre. Nekem is van csak nekem egy olyan fánk amibe beleharaptak. Ryannek meg egy rózsaszín habossütije ven.

Mindegyikünk elővette a sajátját és kijött belőle a Best Friends Forever felirat. Ryanbe sikerült annyi lelket öntenünk , hogy nagyon szépen felöltözött és mosolyogva nézett ránk. Gyorsan csináltunk is pár képet.

Miután a képkészítésekkel készen lettünk, kimentünk a többiekhez. Egész hátralevő időban beszélgettünk. Majd elmentünk vacsorázni. Most nem csináltunk kajacsatát, tanulva az előző esetből. Ez lett volna a mai élménydús napunk.

2. 2/1

augusztus 19. kedd

Este 10 óra után átmentünk a a 3-as számú faházba. Mikor odaértünk már ott volt Marci, Viktor és Zsolti. Na meg persze a faház lakói. Mikor beértünk levetődtünk az ágyakra. Nagy beszélgetések közepette megérkeztek a többiek is.
-Csináljunk valamit.-mondta Peti.
-Felelsz vagy mersz?-vetette fel az ötletet Zsolti. Mindenki beleegyezett. Mindenki leült egy körbe. Marci szerzett valahonnan egy üveget. Tomi pörgetett először és Vikon állt meg az üveg. 
-Viktor egyetlen feleségem, felelsz vagy mersz?-kérdezte Tomi visszagondolva délelötti kis játékunkra.
-Felelek.
-Beszari.... Na akkor ki jön be neked a legjobban a lányok közül?
-Réka.- mindenki huuu-zni kezdett. Réka meg csak elpirult. Amin, megjegyzem, jót kuncogtam. Viktor pörget éééééés Luca lett a kiválasztott. 
-Luca felelsz vagy mersz? 
-Merek.
-Oké akkor mutasd meg, hogy tudsz deszkázni.- Luca felállt megfogta (asszem) Peti deszkáját és kiment a betonos részhez. Elkezdett pár trükköt csinálni ami nem is könnyű de nem is olyan nehéz... mármint én nem értek hozzá!!!! Miután Luca végzett visszamentünk a faházba és folytattuk a játékot. Luca pörgetett és neki sikerült kifognia Marcit. 
-Marci, Marci, Marci. Felelsz vagy mersz?
-Merek.
-Csókold meg Ryant.- Ryan kiköpte a szájában lévőüdítőt, amit egész játék alatt ivott. Marci meg csak nagyokat pislogva nézett Lucára. Marci feltápászkodott és odament a nővéremhez és MEGCSÓKOLTA! Igaz, hogy a feladata volt de akkor is. Most mégnagyobb huuuuu-zást csináltak a srácok és füttyögtek. Miután elváltak egymástól, Ryan lehajtotta a fejét és úgy pirult. Marci csak mosolyogva visszaült a helyére. A többi feladat nem volt túl nagy szám úgyhogy azt nem mondom el. Este hajnali 3 körül mindenki elaludt ott ahol volt, konkrétan a földön. Én nem tudtam aludni ezért csak forgolódtam egy órán keresztül. Mikor meguntam, úgy döntöttem elmegyek sétálni egyet. Elkezdtem détálni a tó körül, mikor megláttam egy eléggé eldugott ösvényt. Úgy döntöttem megnézem mi van arra. Ahogy sétáltam az ösvényen egy gyönyörű kis zugba értem.

Volt ott egy kis patak és tőle nem messze egy híd. Nekem nagyon tetszett. Leültem egy szikla szélére és néztem ki a fejemből, mikor léptek hangját hallottam. Nagyon megijedtem. Egyből elbújtam egy nagyobb szikla mögé. Mikor látóhatáromon belülre jött az a ijesztő izé rájöttem, hogy az nem más(ok) mint az ikertesóim. Megkönnyebbülten léptem ki a szikla mögül. 
-Ti mit kerestek itt? És hogyan találtatok meg?-kérdeztem rá.
-Téged kerestünk és mivel ikrek vagyunk megérzem, hogy merre talállak.-mondta Lucas. Arra amit mondott csak elmosolyodtam, majd visszaültem ugyanarra a sziklára. A többiek is helyetfoglaltak mellettem. 
-Na mizu kiscsaj?-kérdezte egyetlen fiú köreinkben. 
-Semmi, mi lenne?-Néztem rá értetlenül.
-Mikor akarod nekik elmondani?-Kérdezte egyetlen lány tesóm. 
-Nem tudom. Majd amikor készen leszek rá.-mosolyogtam rá.
-Mi nem erőltetjük tudod. Ez a te döntésed.-Mosolygott rám bátyám.
-Tudom és ezt köszönöm nektek.
Mondtam már, hogy imádom a testvéreimet?? Nem? Akkor most mondom. Csináltunk egy nagy testvéri ölelést. Még beszélgettünk egy kicsit, ami megjegyzem nagyon jól esett. Régen nem volt már ijen testvéri beszélgetésünk. De ezt a beszélgetésünket Luke törte meg azzal, hogy visszakéne mennünk mert már nagyon rég óta itt vagyunk. 
Elindultunk visszafele. Mikor kiértünk a kis bunkinkból, a többiek pont akkor másztak elő a házból. 
-Hát ti meg hol voltatok?-kérdezte Emma.
-Csak egy kicsit elmentünk sétálni. Mér, mennyi az idő?-válszoltam és kérdeztem egyszerre. 
-8 óra múlt pár percel.-kiabált ki a házból asszem Peti. Akkor már van reggeli.
-Köszi.-kiáltott vissza Ryan.
Elmentünk a saját kuckónkba átöltözni valami tűrhetőbb ruhába. Miután átöltöztünk célbavettük  az ebédlőszerűséget. Mikor beértünk mindenki elfoglalta a helyét. Mikor beakartam kapni a rántottámat, valaki meglökte a kezemet és a tojás máris Oli arcát ékesítette. Mikor megérezte az oda nem illő dolgot egyből felnézett. Mikor látta, hogy nagy szemekke nézek rá, fogta a tojását és megreptette felém. Ügyes reflexeimnek hála eltudtam ugrani a repülő étel elől, de a mögöttem elsétáló Tomi pólóján landolt. Na ebből egy hatalmas kajacsata keletkezett. Mikor belépett Gold tanár úr, már mindenki tiszta dzsuva volt. Amilyen hangosan csak tudott, elkiáltotta magát:
-ÁÁÁÁÁLJ!!
Mindenki egy emberként hagyta abba azt amit éppen csinált és a tanárúrhoz fordult. 
-KI kezdte??-kérdezte nagyon mérgesen. Senki nem akart bemártani. Látszik, hogy már most nagyon jó az osztályközösség.
-Nem akarjátok elmondani? Akkor az egész osztályt büntetem! És a büntetés nem más mint, hogy most azonnal megyünk haza!-mindenkiben megfagyott a vér. Megyünk haza?? Na azt nem. Én kezdtem, akkor már ne rontsam el a többiek táborozását.
-Én kezdtem.-Álltam előrébb. Mindenki egyszerre fordult felém. Komolyan ez kezd kicsit ijesztő lenni. 
-Kizzy? Komolyan? Pont te vagy az akiből ezt nem nézem ki. De a tetteket nem lehet visszafordítani. A büntetésed pedig ugyanaz. Ma mész haza.
Mindenki szomorúan nézett rám. Nem akartam, hogy sajnáljanak így szépen lassan kisétáltam a helyiségből és a faház felé vettem az utamat már megint átöltözni. Mikor átöltöztem akkor lépett be Luca. 
-Kizz!-na igen elkezdett Kizz-nek szólítani.-Én nagyon sajnálom. Beszéltem a tanárúrral és elmondtam neki, hogy én löktem meg a kezed és ez miatt keletkezett ez az egész. És azt mondta, hogy nem kell hazamenned, de teljesítenünk kell egy feladatot a mai nap alatt. Amit akkor mond el mikor kimegyünk.
Annyira örültem annak amit Luca mondott, hogy egyből a nyakába ugrottam és szorosan megöleltem. 
-Akkor ne vesztegessükk az időt mennyünk és tudakoljuk meg mi a feladatunk.-mondtam miután elengedtem. Kimentünk és Gold ott állt a faház mellett. 
-Örülök, hogy itt vagytok lányok. A feladatotok nem más lesz mint, hogy kaptok egy térképet, összekötjük a kezeteket és kirakunk az erdőben. A térkép segítségével vissza kell találnotok a táborhelyre. Javaslom, hogy egy kis táskába rakjatok élelmet és italt egész napra mert nem lesz olyan könnyű azért a feladat. Most van fél 10 tízre legyetek itt és indulunk. 
Nekünk Lucával nem kellett több mentünk is pakolni. Pakolás közben bejöttek a többiek is. Megkérdezték mi lesz a feladatunk. Elmondtuk nekik is azt amit Gold mondott nekünk. Sok sikert kívántak. Mire ez lezajlott addigra az óra 10-et ütött és nekünk mennünk kellet.
-Lányok készen vagytok?? Remélem igen mert nem nagyon izgat ha nem.-Huh de kedves.-Pakoljatok be a kocsiba és már indulunk is.
Beszálltunk a kocsiba és már indultunk is a mi kis túránkra.... 

1.

augusztus 18. hétfő

Végre hétfő. Ma kezdődik a gólyatábor. 
Reggel szinte kirepültem az ágyból, olyan izgatott voltam. Gyorsan elkészültem ami nem volt jó ötlet mert még maradt egy csomó időm indulásig. 

-Kizzy!!- kiabált Ryan.- Hol van a hajvasalóm???
-Én azt honnan tudjam nem én használtam!!-kiabáltam vissza.
-Az enyém nincs meg. Odatudod adni a tiédet?? Léééééci.
-Jólvan gyere a szobámba.
-Fogjátok már be valaki még aludna!!- szállt be a kiabálásba Lucas is.
Mire Luke befejezte addigra már Ryan a szobámban ért.

-Na hol van??- kérdezte már normális hangerővel.
-A szekrényben.
-Köszi egy isten vagy.-hálálkodott.

*1 órával késöbb*

-Gyerekek kész vagytok?-kérdezte apa már a kocsinál állva.
-Igen-válaszoltuk mind 3-an egyszerre.
-Oké akkor pattanjatok be a kocsiba és már itt sem vagyunk.

Kíváncsi vagyok mijenek lesznek az osztálytársaim. Helyesek/rondák/stréberek/jófejek stb. Remélem jó barátok leszünk és remélem nem lesznek beképzelt picsák. Bár a könyvekben és filmekben mindig vannak, de ez nem egy film vagy könyv ez a valóság. 

Egy 10 perc elteltével a sulihoz értünk ahol egy kisseb csapat állt. Gondolom ők lesznek az osztálytársaink. Gyorsan kiszálltam a kocsiból, fogtam a bőröndömet és mentem is a csapathoz. A testvéreim kicsit lemarastak de annyira nem érdekel. Huh de kedves vagyok. XD Na mindegy haggyuk. Rajtunk kívül még csak 8-an voltak. 3 lány és 5 fiú. Odamentem a lányokhoz.

-Sziasztok!- köszöntem nekik.
-Szia!- köszentek.
-Én Emma vagyok.- mutatkozott be egy vöröses hajú lány.
-Én Annabella vagyok, de csak Abi.- szólt közbe egy átlagosan kinéző lány. De jól kifejeztem magam. 
-Én Luca vagyok.-mondta most egy kicsit lazábban felöltözött lány.
-Én pedig...-én is be akartam mutatkozni de valaki közbevégott.
-Kizzy!-kiabált a nővérem.
-Egy pillanat-mondtam a lányoknak.-Mivan?-kiabáltam most Ryannek, amin at öbbiek elég jól szórakoztak.
-Nincs nálad a hajzselém??- válaszolt Ryan helyett Luke.
-Mért lenne nálam ? Mért rajtam kerestek mindent??- válaszoltam a kérdésre kérdéssel.
-Nemtom csak kérdeztem-kiabált vissza.
A lányok már szakadtak a röhögéstől.
-Na szóval ott tartottam hogy én Kizzy vagyok.-mondtam a röhögő lányoknak.
Erre Abi csak annyit nyögött ki, hogy:
-Kik azok akiknek kiabáltál??-de persze nem tudta abbahagyni a nevetést.
-A gyogyós ikertesóim.-adtam választ. Erre mindenki idenézett.
-Ikertesóid? 3-as ikrek vagytok??-kérdezte Luca.
-Igen.-válaszoltuk egyszerre Ryannel aki pont most ért ide és hallotta az utolsó kérdést.
-És én Ryan vagyok.-mondta egyetlen lány ikertesóm. A lányok is bemutatkoztak. 
Ojan 5 perce beszélgettünk mikor mellénkállt egy fehér(??) hajú lány.  Bemutatkozott és mint kiderült Rékának hívják.

Amint meglett az osztálylétszám a tanár felküldött minket a buszra. A fiúk hátratömörültek a lányok pedig előre. 1 órás utazgatás utn megérkeztünk egy erdős részhez. Mindenki leszállt a buszról. 
-Gyerekek figyelem, most elmondom ki kivel lesz egy faházban és hányas számúban.-mindenki a Gold tanárúrhoz fordult. Ja, hogy nem is említettem Gold István az osztályfőnökünk.- Na szóval van 5 db. 3 személyes faház. 1. számú faházban lesz Emma, Annabella és Ryan. 2.-ban  Luca, Réka és Kizzy. 3.-ban Lucas, Olivér és Péter. 4.-ben Marcell, Zsolt és Viktor. 5.-ben Tamás, Bálint és Bence. Van fél órátok elfoglalni a helyeteket utána itt találkozunk.- adta ki az utasítást Gold.

A lányokkal elindultunk a 2-es számú faházhoz. Belülről nem volt túl kiszi, sem túl nagy, hanem pont jó. Amikor beléptünk réka egyből az ablak melletti ágyhoz futott. Én a hozzám legközelebb eső ágyhoz mentemm, ebben az esetben a középső ágyhoz. Úgy döntöttünk nem pakolunk ki inkább a bőröndmen haggyuk a cuccokat, így összepakolni is könnyebb lesz.
Fél óra múlva kimásztunk a kis lakhelyünkből, és a megbeszélt helyhez tartottunk. 
Mire odaértünk már mindenki ott volt. 
-Rendben úgy látom mindenki megérkezett. Most először bemutatkozunk egymásnak, de aki bemutatkozott annak teljesítenie kell egy feladatot.-mondta Gold.- Akkor kezdjük. Ki lesz az első??
-Én-tamás felugrott és befutott a kör közepére. Mivel miközben Gold beszélt mindenki helyetfoglalt egy farönkön. 

-Bán Tamás vagyok. Szeretek focizni. Asszem ennyi.
-Rendben akkor a te feladatod, hogy játszd el, hogy megkéred valakinek a kezét.
Tomi odament Viktor elé.
-Egyetlen virágszálam, én Viktorom. Hozzámjössz feleségül??- mikor feltette ezt a kérdést mindenki elkezdett nevetni.
-Tomi, tudod, hogy szeretlek, de én csak Zsoltihoz megyek hozzá.-Viktor válasza Tominak. Na erre még nagyobb nevetés lett.
-Oké, oké, gyerekek nyugi. Viktor te leszel a következő.-Gold.

-Rendben. Én Horváth Viktor vagyok. Van egy hugom és egy bátyám aki Londonban él. Én is szeretek focizni, de kézizni is.
-Puszilgasd a földet úgy, mint aki fél a repüléstől és most lendolt a gépe.- Viktor letérdelt és elkezdte puszilgatni a földet. Nem írom le hogy hatalmas nevetés lett mert az egész játékot végig nevettük.
-Válassz valakit magad helyett.
-Oké akkor legyen Luke.

-Én Lucas Norbert MeCrine vagyok. Van 2 testvérem. Szeretek focizni és tudok gitározni.
-A te feladatod puszild meg az egyik lányt.-Luke elindult felém és nyomott egy puszit az arcomra. A fiúk elkezdte "húúúúú"-zni, de a lányok csak mosolyogtak mert ők már tudták, hogy tesók vagyunk.
-Én választom Zsoltit.

-Én Újvári Zsolt vagyok. Van 1 nővérem. Szeretek deszkázni és tudok dobolni.
-Most a feladatban csak egy kicsi változtatás lesz. Puszild meg az egyik fiút.
Zsolti kicsit húzta a száját, de odament Viktorhoz akinek szintúgy nem nagyon tetszett. Nagy nehezen ezen is túl lettünk.
-Választom Olit.

-Én Csics Olivér vagyok.-már nem azért de nagyon helyes.-Nincs testvérem. Én is szeretek focizni és deszkázni és tudok gitározni.
-Oké. Vegyél a kezedbe egy lányt és fuss vele egy kört.
Oli a lányok felé fordult és elkezdte felmérni, hogy (szerintem) ki a legkönnyebb. Titkon reménykedtem, hogy engem választ, de amikor elindult felénk és Rékához ment minden reményem elszállt. Végülis mit gondoltam?? Hogy bejövök egy ijen  fiúnak?? úgyanmár még álomnak is túl szép.
Oli felkapta rékát és futott vele egy kört majd visszajött és lerakta.
-Én választom Bencét.

-Én szórádi Bence vagyok. Van egy bátyám és egy nővérem. Kedvenc bandám a Black Veil Brides. 
-Beszélgess a farönkel amin ülsz.
-Szia farönk mi a szitu?? Itt is. Nem, holnap nem sütök sütit. Te igen?? Oké akkor majd adhatsz. Szia jó volt veled beszélni. Na szóval én választom Báintot.

-Én Patocska Bálint vagyok. Én is egyke vagyok.Kondizni szoktam járni és szeretek focizni.
-akit választasz azzal táncolj el valamit.- Bálint odasétált Marcihoz és elkezdtek tangózni. 
-Gondolom már tudjátok kit választok.

-Én Takács Marcell vagyok. Van 1 féltesóm. Imádok gitározni és deszkázni.
-A te feladatod, hogy énekelj nekünk valamit.
Marci elkezdte a boci boci tarkát énekelni. XD
-Én Petit választom.

-Én Dragonya Páter vagyok. Van 3 lány tesóm. szeretek deszkázni, focizni, kézizni és xbox-ozni. 
-Dicsérd meg valakinek a fülét.- Peti elindult és megállt Tomi elött.
-Milyen szép füleid vannak. Szebbek mint az elefántoké. Rendben én választom a fehér hajú lányt. 

-Én Tóth Réka vagyok. Van 2 testvérem. Szeretek lovagolni és tudok zongorázni.
-Öltözz át valamelyik fiú ruhájába.- Réka körbenézett a fiúkon. Tomi felajánlotta, hogy ad neki ruhát. Miután visszaértek Réka nagyon nevetségesen nézett ki.
-Én választom Ryant.

-Én Ryan Borbála MeCrine vagyok. Van 2 testvé...-folytatta volna ha Viko nem vág közbe.
-Ti Luke-val  testvérek vagytok??
-Igen ikrek vagyunk.-válaszolt Luke.
-Na ott tartottam, hogy van 2 testvérem. Tudok játszani hegedűn és szeretek táncolni.
-Borzold össze valamelyik fiú haját. 
-Neeeeee!-kiáltott fel egyszerre az összes. Ryan megindult a fiúk felé. MInt a krokodil az áldozatára, olyan sebességgel csapott le Zsoltira.
-Én választom Emmát.

-Én Nagy Emma vagyok. Egyke. Szeretek táncolni.
-Oké emma most te puszild meg az egyik fiút.- Emm kicsit pirultan de megindult Marci felé és adott neki egy puszit.
-Én választom Abit.

-Én Kovács Annabella vagyok. 2 öcsém van. Szeretek táncolni és zongorázni tanulok.
-Játszd el, hogy egy 5 éves kislány vagy.- Abi elkezdett ugrálni és dalolászn.
-Én Lucát választom.

-Én Varga Luca vagyok. Van 3 bátyám. Szeretek deszkázni és focizni.-a fiúk csak tátott szájjal nézték
-Énekeld el a luca,luca kitykottyot.-luca nekiállt énekelni.
-Én választom Kizzyt.

-Én Kizzy Dalma MeCrine vagyok. 
-Álj akkor te Ryan és Luke tesója vagy?-nézett nagyot Oli.
-Igen, 3-as ikrek vagyunk.-na most mindenki elképedt kivéve a csajok.
-Ott hagytam abba, hogy van 2 testvérem. Teljesen átlagos vagyok nincs kimondott hobbim.
-Oké. Kizzy mivel te vagy az utolsó az a feladatod, hogy ugorj bele a tóba.- hát igen sajnos olyan helyre jöttünk ahol van egy kicsike tó. Fogtammagam nekifutottam és bumm bele a vízbe. Amint kaptam levegőt elkezdtem kifele úszni. Amikor kiértem a ruhám rám ragadt. A fiúk meg is bámultak ami nekem eléggé kellemetlen volt. Amint tudtam bementem a faházba átöltözni. Miután készlettem mentünk ebédelni. 
Az asztalnál nagy körben ültünk. Mellettem Réka és Luca ült. Velemszemben pedig... pedig nem más mint Oli!!! 
Ebéd utánra beterveztünk egy kis fürdést a tóban. Mindenki elvonult átöltözni. 6-an lányok bevártuk egymást a házak elött. Mikor mentünk kaptunk a fiúktól füttyögést is, de nem nagyon foglalkoztunk velük. Ryan, Réka és én lefeküdtünk napozni. A többi lány ment a fiúkkal a vízbe. Egy jó 10 perc után azt éreztem, hogy valahonnan csöpög rám a víz. Mire felfogtam mi történik már valaki vállán voltam és futott velem a víz felé. Mikor a vízhez étünk ledobott a hátáról bele a vízbe. Mikor felértem csak akkor láttam a 'támadóm' Tomi formájában. Ráugrottam a hátára, de megtartott és újra a vízbe dobott. Ha lehet mégjobban elkezdett nevetni. Csak ezután néztem körbe, és láttam, hogy a többiek is úgy jártak mint én. Sötétedésik csak pancsoltunk. Nagy nehezen kikászálódtunk a vízből és elmentünk átöltözni. Miután átöltöztünk elmentünk vacsorázni. Ugyanúgy ültünk mint ebédnél. 
Ebéd után megbeszéltük, hogy majd este átmegyünk a bátyámék házába takarodó után. 
Most meg a szobánkban várjuk, hogy végre áttudjunk menni. Majd még késöbb írok, mára ennyi.

szereplők

Kizzy MeCrine:

Lucas MeCrine:

Ryan MeCrine:

Osztálytársak:

Lányok:

Varga Luca:

Nagy Emma:

Kovács Annabella:

Tóth Réka:

Fiúk:


Horváth Viktor:

Újvári Zsolt:

Dragonya Péter:

Takács Marcell:

Bán Tamás:

Patocska Bálint:

Szórádi Bence:

Csics Olivér:

Bevezetés

Sziasztok!
Kizzy Dalma MeCrine a teljes nevem. 15 éves vagyok. Most fejeztem be az álltalánost.
Apukám angol, anyukám magyar ezért kaptem ezt a nevet. 
Van 2 ikertesóm. Mielött bárki megkérdezné, igen, 3-as ikrek vagyunk. Én vagyok 3-unk közül a legfiatalabb.
A legidősebb Lucas Norbert MeCrine. 3-unk közül ő az egyetlen fiú.
A középső Ryan Borbála MeCrine.
És mint mondtam én vagyok a legfiatalabb. 
Egyikükkel sem hasonlítunk egymásra aminek örülök mert nem tévesztenek összeminket.

Apukánkal élünk Pesten. Anyukánk meghalt még mikor 5 évesek voltunk. 
Van egy hatalmas házunk. 3 emeletes. Van egy hatalmas nappalink, konyhánk, játszóterem, zeneszoba, 6 álószoba mindegyikhez külön fürdő +gardrób. 
Nem panaszkodok apukánk nagyon jól keres de ennek az ára hogy szinte sosincs itthon.

Na de térjünk a lényegre. Holnap kezdődik a gólyatábor. Már nagyon várom. Kíváncsi vagyok mijenek lesznek az osztálytársaim. Összesen 15 -en leszünk az osztályban. Abból már ismerek 2-őt +magamat. Hú de ügyes vagyok ismerem a tesóimat, ezért még oszkárdíjra nem jelölnek, de amúgy esélyes vagyok rá. háhá ez nem egó. XD

Na megyek mert még nem pakoltam teljesen össze.